Városi AI a nagyvilágban

A Gamax Kft. legújabb innovációja a mesterséges intelligencia rendszerrel készült SMART City megoldás, valamint a szintén AI alapú parkolási megoldás.

A Retro rádió reggeli műsorában kérdezték a megoldásról Homonnay Gézát, a Gamax Kft. tulajdonosát. A beszélgetés 59:09-től indul.


Mesterséges intelligencia segíthet a fővárosi dugók megelőzésében

Eredeti cikk


Munkaerőben erősek

Már három évtizede foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel a Homonnay Géza és eredetileg tizenegy társa által alapított Gamax, amely pár éve a Pannon-Work Csoporttal is kibővült.

A mára igen kiterjedt, tizenegy vállalatból álló cégegyüttessé nőtt Gamax Csoport szűk három évtizede, még egy régi nagyvállalat, a legendás Műszertechnika berkeiből nőtt ki és vált a hazai munkaerő-kölcsönzési piac egyik meghatározó szereplőjévé, illetve más tevékenységekkel is foglalkozó vállalatcsorporttá. Homonnay Géza, a cég meghatározó tulajdonosa, első számú vezetője persze rögtön hozzáteszi: nem családi társaságról van szó, hiszen kezdetben 12 hazai kis tulajdonos volt, de még ma is ő plusz négy barátja-üzlettársa birtokolja a tavaly már 32 milliárdos bevételűvé nőtt céghálót. Ó azért a legnagyobb közülük, mert az alakuláskor valamivel több pénzt tett be, de ez még akkor volt, amikor az első hazai vállalatok létrejöhettek.

Homonnay Géza 1989-ben az akkor még a Széles Gábor által vezetett Műszertechnikánál dolgozott, ahol a vezetésnek azt adták parancsba, hogy mindenáron találjon valamit, amit exportálni lehet ettől a szocialista nagyvállalattól. Az egyik ilyen „felfedezés" a konzervuborka volt, de szerencsére a Gamax későbbi tulajdonosának a másik terület, az „agyexport" jutott, ugyanis a legendásan jó magyar szoftverfejlesztők tudásának külhoni értékesítését bízták rá a Műszertechnikánál.

Közben szép csendben összeomlott a „létező szocializmus", és a nagyvállalat is minden eresztékében recsegni kezdett. Emiatt a viharosan változó — és elég hamar ismét növekedési pályára álló — cégtől kilépett az a bizonyos tucatnyi mérnök és informatikus, hogy megalapítsák a Gamaxot. A társaság fő profilja három évtized alatt nem sokat változott. Inkább csak új területekkel, új megközelítésekkel gazdagodtak, ám a csoport bevételének még ma is több mint a felét adja a munkaerő-kölcsönzés. Az első években, sőt évtizedben elsősorban egy területre fókuszáltak: Németországból, német nyelvterületekről keresték meg őket azzal, hogy találjanak magyar szoftverfejlesztőket különböző projektekre — a csapatnak épp ebben rejlett a Műszertechnikánál szerzett tapasztalata, gyakorlata. De persze már egészen korán, 1993 -tóI jöttek be az újabb és újabb üzletágak, területek: elsőként a szoftverhonosítás, amelyben a Microsoft termékei jártak az élen. Ráadásul ők készítették el a Windows első magyar nyelvű változatát, a szoftver magyarítását. Még a kilencvenes évek közepén eladtak egy speciális amerikai szoftvert (MatLab) a Műegyetemnek, így a tengerentúli cég egyből őket tette meg disztribútornak. (Ma tíz régiós országba szállítják ezt a célprogramot, például a térség összes nemzeti bankja ezt használja.)

De a fő csapásirány még az ezredfordulón is a munkaerő kölcsönzése volt. Persze itt jól képzett informatikusokról volt szó, tehát a kölcsönzés legtöbbször projektmenedzsmenttel, komplett szolgáltatással társult és társul ebben az üzletágban. Azaz a Gamax sok esetben inkább kiszervezett IT-partner, semmint egyszerűen az alkalmazottak kölcsönzője, bérügyeik intézője.

A német piac azonban alaposan megroggyant, amikor Amerikában 2001-ben kipukkadt a techlufi: akkor csak Németországban 15 ezer informatikusnak mondtak fel, miközben itthon összesen pár százra rúgott azoknak a száma, akik jól beszéltek németül, és a szaktudásuk, szorgalmuk odakint is megfelelő volt.„Az ezt követő négy évben egyetlenegy új üzletet sem sikerült kötni"— emlékszik vissza Homonnay Géza. Ugyanakkor az erre szakosodott hét-nyolc konkurens közül talán ők jöttek ki ebből a legjobban: Magyarország felé fordultak, és itthon számos jó lehetőséggel találkoztak.

Az informatikában például rengeteg sikeres hazai vállalkozás úgy működött, hogy nagyon hajtották a megbízásokat, de amikor sokat nyertek el, nem volt rá erőforrásuk. így hát a Gamax volt az a cég, amely a megoldást szállította, a munkák jó részét elvégezte. Azokban az időkben így kifejezetten hazai fókuszúvá vált a korábban 80 százalékban a német piacra dolgozó vállalat.

A váltást nem is bánták meg, hiszen ekkorra már az uniós csatlakozásra készülő Magyarországra tömegesen érkeztek a nagy német vagy németországi régióközpontú multik is.Többek közt olyan nagy ügyfeleket nyertek meg ekkor, mint a 3 milliárd eurós bevételű (nálunk kevéssé ismert) Hellmann Worldwide Logistics vagy az IBM.

A nagy ügyfelek egy része azután kicserélődött, ám a következő nagy — méghozzá pozitív — ugrást éppen a 2008-as pénzügyi válság következményei hozták a Gamax Csoport számára. A General Electric (GE) magyarországi fényforrásgyártását ugyanis alaposan felforgatta a krízis. Ekkor határozták el a GE-nél, hogy a hasonló nagy régiós gyártók módszerével, kölcsönzött munkaerővel oldják meg a hazai gyárakba érkező többletfeladatokat.

Furcsamód azért is sikerült gyorsan szerződést kötni ezzel a társasággal, mert a Gamax hibázott: túl jó árat ajánlott a tenderen, a fizikai munkások kölcsönzésekor szokásos óradíjas struktúra helyett havi díjas elszámolással kalkulált. Ráadásul ez csak a szerződés aláírása előtt derült ki, ám szerencséjükre 2009-ben csökkent a tb-járulék, így viszonylag kis „bukóval" sikerült teljesíteni a vállalásukat, s egy nagyon fontos multi üzletfelet tudtak szerezni. A csúcson a 11 ezer GE-s munkavállalóból 3400 főt a Gamax biztosított.

Ugyanakkor Homonnay Gézát zavarta, hogy keveredik a csoportnál az eltérő megközelítést igénylő fizikai és szellemi munkavállalók kölcsönzése. Ezért is jött kapóra, amikor képbe került az egyik legnagyobb ilyen vállalkozás, egy győri diákszövetkezetből szintén óriásivá nőtt Pannon-Work (PW) Zrt. A céget félmilliárd körüli összegért vásárolták fel 2010 júliusában, ám végül a GE-s szerződések mégsem kerültek a PW-hez. Sőt, a két középvállalat „összeboronálása" sem ment később olyan jól, mint az első egy-másfél évben — emlékszik vissza Homonnay Géza. Ugyanakkora karizmatikus, ám sokáig mégsem túlzottan „karcos" üzletembernek sikerült kulcsvezetők lecserélésével rendet tennie, és így 2013-tól újra növekedési pályára állította a PW-t. Ez utóbbinak például kezdetben nem is volt budapesti irodája, annak ellenére, hogy a piac itt a legnagyobb. A Pannon-Work ma már bevételeinek közel a felét a fővárosi ügyfelektől szerzi! 2012-ben érte el a válság az ágazatot, ötödével csökkent a legtöbb cég bevétele, miközben a költségeket nem faragták le. De aztán újra jött a fellendülés, így az elmúlt esztendőkben egyedül a Gamax — döntően a munkaerő-kölcsönzéshez köthető —bevétele évről évre tízmilliárd forint körül alakult. Ugyanakkor a teljes csoportot tekintve, a PW-t és más leányokat is beleértve, 2017-re már 25 milliárd, 2018-ra pedig 31 milliárd forintos bevételt értek el.

Persze egy igazi üzletember nem csupán vállalatot épít, hanem a munka és a magánélet egyensúlyára is odafigyel. Homonnay Géza szabadidejét három, immár felnőtt gyermeke mellett a tenisz, a bridzs és a bélyeggyűjtés tölti ki. Nemcsak hogy megvásárolt egy gellérthegyi teniszklubot, hanem olyan tehetségeket támogat vagy támogatott anyagilag, mint Babos Tímea, Piros Zsombor, Gálfi Dalma — csak hogy az ismertebbeket említsük. A Magyar Bridzs Szövetség elnöke, a bélyeggyűjtés terén pedig mind a Mafitt, mind a Mabéosz elnöki posztját betölti. Ráadásul a kiegyezés idejéből származó bélyeggyűjteménye egy világversenyen harmadik helyezést ért el.